A Panthers-legenda Sam Mills bekerült a Pro Football Hall of Fame-be

A Carolina szurkolók számára Sam Mills öröksége amúgy is örökké élni fog.

Most az egész futballvilág osztozik ebben.

Mills, a Panthers egykori linebackere és segédedzője, az első játékos, akit beiktattak a csapat Hall of Honor csarnokába, és az egyetlen játékos, akinek a számát hivatalosan is visszavonultatta a csapat, mostantól új sort kap az életrajzában.

Sam Mills a Pro Football Hall of Fame tagja.

Mills-t beiktatását csütörtök este jelentették be, annak a nyolcfős csoportnak a tagjaként, akiknek a nevét nem lehet elválasztani a játék történetétől, és akiknek bronz mellszobrai mostantól generációkon át őrzik majd a futball történelmét.

Mills-t a harmadik és egyben utolsó évében választották meg, mint modern jelöltet.

Az idei osztályban a Jaguars támadófal játékosa, Tony Boselli, a Patriots defensive endje, Richard Seymour, a Packers safety-je, LeRoy Butler, és a 49ers dfensive tackle-je, Bryant Young szerepel. Szintén beválasztották az Eagles, a Rams és a Chiefs korábbi edzőjét, Dick Vermeilt, a játékvezetés úttörőjét, Art McNallyt, valamint a Raiders korábbi elkapóját, Cliff Branchet a senior bizottságból.

Mindegyiküknek van egy-egy olyan közönsége, akik emlékeznek a csúcspontjaikra és a sikereikre, vagy arra, ahogyan megváltoztatták a játékot.

Sam Mills és a Panthers számára azonban ez mélyebb, mint bármi, amit a pályán elért.

“Sam Mills a valaha volt legnagyobb Panther.” mondta Steve Smith Sr., az egykori elkapó. “Egyszerűen fogalmazva, ő állította fel a mércét mindazok számára, akik utána jöttek ide. Ezt tette a pályán azzal, ahogyan játszott, és nyilvánvalóan ugyanilyen hatást gyakorolt a többiekre a pályán kívül is. Nézd meg az életútját. Mindenhol, ahová ment, hatást gyakorolt másokra.”

Mills sosem volt a prototípusa semminek, a maga 175 sm-es magasságával. 15 éves profi pályafutása során csak annyit tett, hogy folyamatosan bizonyította, a kétkedők tévednek, és mindenhol, ahová csak ment, a semmiből alkotott valamit. Miután a Browns táborában vagy a CFL-ben nem sikerült megragadnia, Mills egy New Jersey-i középiskolában fotózást tanított, amikor a USFL Philadelphia Stars csapatában próbálkozott.

Még aznap aláírta a szerződést a pálya szélén parkoló furgonban, és megváltoztatta a futballtörténelmet. Jim Mora, aki a USFL-ben volt az edzője, azt mondta, Mills “a legnagyobb játékos, akit valaha is edzettem”. Mora edzette Peyton Manninget is.

Mora 1986-ban magával vitte Mills-t New Orleansba, és kilenc év alatt Mills olyan tekintélyt szerzett a csapatban, amilyet még soha nem ismert. A Saintsnek egyetlen győztes szezonja sem volt, mielőtt ő oda került. Mills és a Dome Patrol védelem többi tagja szinte rendszeres playoff résztvevővé tette őket.

Amikor 1995-ben a Carolinához került, valószínűtlen párost alkottak, egy idősödő linebacker és egy frissen alapított franchise, de hamar elválaszthatatlanok lettek.

Vezetésével azonnali változtak a dolgok, és a Panthers már a második szezonjában bejutott az NFC döntőbe.

“Amit Sam a Carolina Panthersnek hozott, az a győzelmi módszerének ereje volt, és ez annak köszönhető, amit tett, nem annak, amit mondott.” mondta Brett Maxie, aki együtt játszott vele New Orleansban és Carolinában is, és a Panthersnél is Mills mellett kezdett edzősködni. “Sam egy termosztát volt, nem pedig egy hőmérő. Érezni lehetett a hőmérséklet változását a szobában, amikor átsétált. Megváltoztatta a narratívát arról, hogy mi kell ahhoz, hogy valaki nyerjen az NFL-ben, egy játékos és egy franchise szempontjából egyaránt.”

Mills az 1997-es szezont követő visszavonulása után edzőként csatlakozott a csapathoz, és továbbra is éreztette a jelenlétét. Sok játékos mentora volt, átadva a futballban megtanult leckéket. A 2003-as évben, amikor diagnosztizálták nála a rákot, egy egyszerű üzenetet adott a csapatnak, amely az évek során visszhangra talált.

“Keep Pounding.”

Ez a beszéd nem azért létezett, hogy Millsből szimpatikus figurát csináljon. Ő nem is akarta ezt. Ez a csapatról szólt, ahogyan számára mindig is. Arra akarta emlékeztetni a csapatot, hogy csak úgy lehet túllépni valamin, ha átmegyünk rajta. Hogy a munka folytatása, a küzdelem folytatása, minden egyes nap, ez az egyetlen módja a sikernek. Hogy együtt bármire képesek.

A mai napig ez az üzenet van a Panthers mezek gallérjába varrva.

De ami ennél is fontosabb, Mills beépült egy közösség életébe.

Mills a 2005-ben bekövetkezett haláláig küzdött a rák ellen. És bár már nincs többé, emléke sok Panthers-szurkoló emlékezetében még mindig friss. Ő volt az, ami a csapat volt a kezdetektől fogva. Ennek nem így kellett volna lennie. Olyan helyekre vitte őket, ahol még sosem jártak. Vezetett, önzetlenül, az utolsó napjáig. Most az útja tovább folytatódik a Pro Football Hall of Fame-be, arra a helyre, ahol “a kiválóságot ünneplik”.

A csarnok nyilatkozata felsorolja azokat az értékeket, amelyekre az intézmény épül:

Elkötelezettség.

Becsületesség.

Bátorság.

Tisztelet.

Kiválóság.

Ez nagyon úgy hangzik, mint amit Sam Mills egész életében képviselt.

“Ez egy nagyszerű nap a franchise számára.” mondta David Tepper, a Panthers tulajdonosa. “Amikor idejöttem, tudtam, hogy Sam egy nagyszerű játékos volt, de nem tudtam, hogy az üzenete milyen mélyen visszhangzik a szurkolók körében. Sam Mills megtestesítette azt az elszántságot, azt a szellemiséget, hogy soha nem adja fel, bármilyenek is legyenek az esélyek. A pályán és a pályán kívül is. Nagyszerű érzés, hogy ő képviseli ezt a csapatot a Hírességek Csarnokában, és alig várjuk, hogy együtt ünnepelhessünk a családjával.”

Az ünneplés ma este kezdődik.

És a Mills család, valamint mindazok számára, akik szurkoltak neki, és akiket inspirált az évek során, az ünneplés folytatódni fog.

Minden nap.

Örökké.

Forrás: panthers.com

Nem akarsz lemaradni a hírekről? Iratkozz fel a hírlevélre, hogy mindig képben legyél!

Itt tudsz csatlakozni a Discord szerverhez:

Ha szeretnéd, itt egyszerűen, mindössze néhány kattintás után támogathatod az oldal működését egy tetszőleges, egyszeri vagy rendszeres összeggel:

Buy Me A Coffee