Greg Little és Dennis Daley a kihívást jelentő újonc évéről beszélt

A bal oldali tackle poszt mélysége luxus az NFL-ben. Valójában bárhol a támadófalban ritka dolog.

Ebben az évben a Panthers kénytelen volt megnézni, hogy mekkora a tartalékuk a lövészárokban, mivel a sérülések miatt a végtelenségig rotálniuk kellett a játékosokat a falban. A felforgatott felállásnak köszönhetően a Panthers a bal oldali tackle poszton ki tudott próbálni néhány újoncot – és a kísérlet vegyes eredményeket hozott.

A szezon első három hetében Daryl Williams játszott a left tackle poszton, de mielőtt a Panthers Houston-ba utazott, Trai Turner sérülése miatt a veteránt átkerült a fal jobb oldalára. Ekkor kezdődtek az újonc szereplések, nekik kellett megvédeni az irányító vak oldalát.

A második körben választott Greg Little kapta az első esélyt és a kezdő szerepet a 4. héten, ám ez nem tartott sokáig. Little agyrázkódást szenvedett a Texans ellen – a másodikat fiatal karrierje során – amely arra késztette a Panthers-t, hogy sokkal óvatosabb legyen az újabb visszatérésekor. Little nem is lépett pályára egészen a 11. hétig.

“Nehéz ritmus nélkül. A veteránok megsérülnek, visszatérnek és visszatérnek a ritmusba is.” magyarázta Little. “Újoncként valahol számítanak arra, hogy ritmusban vagy és bírod a tempót. Valahogy elvesztettem ezt a visszatéréskor és nem is jött vissza.”

Helyette a Carolina kipróbálta a hatodik körben választott Dennis Daley-t, aki kilenc meccsen volt kezdő a Panthers csapatában. Daley a 6. héten a Bucs ellen debütált a bal oldali tackle poszton és gyorsan sikereket ért el. Amikor először kezdett az új posztján, a Pro Football Focus Daley-t beválasztotta a hét csapatába a liga legmagasabbra értékelt left tackle-jeként 86 ponttal. De mint a legtöbb újonc, Daley is megbotlott időnként és az évet a PFF szerint 58.3-os értékeléssel fejezte be.

“Ez kemény volt, ember, de ez egy olyan dolog, amiből határozottan tanulhatok és felhasználhatom a jövőben.” mondta Daley a hullámvölgyekről. “Ez valami, amiből Little is tanulhat. Fontos tanulási tapasztalat volt ez mindkettőnk számára. Ilyen helyzetbe kerülni hatodik körös választottként, ritka, hogy pályára küldenek és játszhatsz. Mindenért hálás vagyok – a jó és a rossz dolgokért is.”

Daley és Little is a SEC-ben játszottak, abban a konferenciában, amit gyakran „NFL Junior”-nak neveznek, ám a két játékos egyetértett abban, hogy az NFL-hez képest az még mindig semmi. Ebben a bajnokságban vannak bizonyos dolgok, amelyektől nem tudsz megszabadulni és Little a nehezebb úton tapasztalta ezt meg.

“Nem támaszkodhatom nagyon az atletikus képességemre, inkább a technikára kell támaszkodnom.” mondta Little. “Ezt inkább az egyetemen csináltam, de itt nem csinálhatod meg még egy olyan srác ellen sem, akit az emberek nem tartanak elitnek. Itt mindenki elit.”

Daley egyetértett Little összehasonlításával. Újoncként időnként úgy érezte, hogy jelentős hátrányban van a vele szemben felálló veterán passzsiettetőkkel szemben.

“Sok olyan veterán ellen játszottam, akik tudják, hogyan kell irányítani a játékot, tudják, hogyan kell ellensúlyozni azt, amit csinálok.” mondta Daley. “Én még csak tanulok, meg kell tanulnom a játékot és szem előtt kell tartanom a tanultakat, például:„ Ezt fogom csinálni, ha ezt csinálja. Valóban, a veteránok ellen játszani nagyon más az egyetemhez képest, nagyon nagy a különbség a játékosok között.”

Most, hogy van némi tapasztalat a hátuk mögött, Daley és Little arra figyelnek, hogy fejlődjenek ebben a holtszezonban. Még nem tudják, ki lesz az edzőjük, vagy ki érkezik szabadügynökként vagy a draft során a keretbe a holtszezonban.

De Little és Daley köteléket alakítottak ki egymás között újoncként 2019-ben és ez a körülményektől függetlenül folytatódik.

“Az első naptól kezdve.” mondta Daley. “Amikor mindkettőnket draftolták, felvettem vele a kapcsolatot és beszélgettünk a kapott playbook-ról. Pokoli vastag volt, tehát erről beszéltünk és azóta is beszélünk róla. Ide jöttünk és mindent együtt csináltunk. Együtt ettünk, beszélgettünk a játékainkról, arról, mit csinálunk a nap folyamán. Nagyon egyszerűen fogalmazva egymást nyomtuk előre.”

“Mindig úgy gondolkodtunk, hogy bárki is kapja meg ezt a posztot, azt meg kell tartania, de soha nem beszéltünk róla úgy, hogy: “Ó, azért jövök ide, hogy kiüsselek innen téged.”” tette hozzá Daley.

A right tackle Taylor Moton első kézből volt szemtanúja a kapcsolatuk fejlődésének. Veteránként Moton mindkét újonc mentorává vált és sokat segített az is, hogy az öltözője közvetlenül az övék között volt. De Moton azt mondta, bármit is adott nekik, az semmi sem volt ahhoz képest, amit Little és Daley adtak egymásnak.

“Nem kaptam meg azt a luxust, hogy még egy újonc támadófalember jött velem, én egyedül voltam.” mondta Moton. “Örülök, hogy egymásra találtak, mert tudom, hogy milyen nehéz lehet egy újonc szezon. Nagyon jó, ha van valaki, akivel ilyen kapcsolatban lehetsz és beszélhet a dolgokról.”

Különösen igaz ez a sérülésekkel küzdő újoncokra, például Little-re, aki ebben az évben 12 meccset hagyott ki.

“Dennis nagyon sokat segített nekem, rendben tartotta a gondolataimat.” mondta Little. “Ő itt az én tesóm. Sok mindenen mentünk át együtt az első évünkben.”

A jövőbe tekintve mindkét falember arra összpontosít, amit a korábbi vezetőedző Ron Rivera mindig kihangsúlyozott: a posztonkénti rugalmasság. Ilyen módon, ha egyikük megkapja a bal oldali tackle posztot, a másikuk mégis pályára léphet.

“Amikor először idekerültem, a jobb oldali tackle poszton voltam.” magyarázta Daley. “Itt játszottam a right tackle poszton, ő pedig a bal oldalon, aztán átkerültem a jobb oldali guard posztra, majd a bal oldali tackle és guard posztra, a center poszt kivételével mindenhol játszottam. Amit csak meg tudsz csinálni. Minél többet tudsz csinálni, annál hosszabb ideig maradsz pályán, tehát ha tudok játszani left tackle-t, right tackle-t, right guard-ot, meg fogom csinálni. Nyitott vagyok mindenre. Mindent a csapatért.”