Christian McCaffrey hirtelen idősebb lett

Christian McCaffrey mindig is egy sokoldalú futó volt, az a fajta srác, aki sokféleképpen tud segíteni egy offense-nek.

Ebben a holtszezonban néhány váratlan szerepet is kapott – néha edző, és hirtelen öregfiú.

Most töltötte be a 25. életévét, és az ötödik szezonjába lépett, így már van egyfajta veterán jelenléte. De ezt a minicamp alatt és a holtszezonban is megerősítették. Az utolsó edzésen Matt Rhule vezetőedző hagyta, hogy McCaffrey és a linebacker Shaq Thompson helyettesítő edzőként dolgozzon, időt kérjen és irányítsa a játékosokat a szituációs gyakorlatok során.

De nem ez volt az egyetlen alkalom, amikor kezdte érezni a korát, mivel képes volt kijátszani a veterán kártyát, és gyorsabban átjutni néhány tesztelési eljáráson, mint a többiek.

“Furcsa volt a minap a fizikai vizsgálatokon.” mondta nevetve McCaffrey. “A veteránok mennek először, amikor szívritmustesztet meg ilyesmit csinálnak; ha nagy a sor, te mehetsz először. Én pedig azon kaptam magam, hogy minden sort kihagyok. Nem tudom, hogy a csapatunk csak nevetségesen fiatal, vagy én öregszem. De boldog voltam, hogy kihagyhattam a sorban állást.”

Örömmel megengedik neki, ha ez azt jelenti, hogy visszakerül a csapatba.

Tavaly többek között az volt a probléma, hogy az All-Pro futó a sorozatos sérülések miatt hiányzott. Bár néhány Panthers játékos tavaly összehozott néhány szép statisztikát, az 1000 yardot futóként és elkapóként is elérő srác hiánya jól látható volt, és a legjobb játékosuk nélkül nyilvánvalóak voltak a hiányosságok.

Idén tavasszal végig kint volt – és általában az elsők között – az edzőpályán, és fontos, hogy ő adja meg az alaphangot.

“Nyilvánvalóan érezhető a különbség, amikor Christian kint van a pályán.” mondta a támadó koordinátor Joe Brady. “Látod a produktivitást. De azt mondtam Christiannak, nincs szükségem arra, hogy Christian több legyen, mint Christian McCaffrey. Szerintem azt fontos tudnia, hogy nem kell semmit bizonyítania nekem, vagy bárki másnak – neki csak Christian McCaffrey-nek kell lennie. Amikor kijön ide, az a munkamorál, amit beletesz, lenyűgöző. Minden nap vannak olyan példák, amiket elrakunk a videók közé, és azt akarom, hogy mindenki azt mondja: “Hé, nekünk is így kell játszanunk.””

McCaffrey elmondása szerint szerencséje volt, hogy újoncként megtanulhatta a leckéket, amikre szüksége volt; egy olyan szobába került, ahol Jonathan Stewart, Fozzy Whittaker és Cameron Artis-Payne is ott volt, akik megtanították neki a profi élet különbségeit.

Ugyanebben a szellemben most is örömmel mentorálja a körülötte lévő összes srácot; és még egy-két új dolgot is elsajátíthat tőlük eközben.

“És én is mindig tanulok. Rengeteg fiatal tehetséges srác van ebben a csapatban.” mondta. “Épp a minap (a draftolatlan újonc) Spencer Brown csinált egy olyan mozdulatot, amit mindenképpen megpróbálok majd a repertoáromba venni. Nem mintha még sosem láttam volna, de amikor élőben látod, az más, ezek a srácok is okkal vannak itt. Mint veterán, mindig tanulok és veszek át dolgokat ezektől a srácoktól is.”

Szerdán, amikor befejezték a tavaszi munkát a játék néhány finomabb részletével, a meccs végi játék részleteinek felfrissítésével, McCaffrey a pálya szélén volt, és segített a tanításban. Tisztában van ezeknek a dolgoknak a fontosságával, és azt mondta, hogy ezek könnyen jelenthetik a különbséget “egy év alatt négy-öt győzelem esetében is.”

Ez az idősebbek hozzáállása, ezért is volt helyénvaló, hogy megosztotta a tudását, ahelyett, hogy egyedül kezelte volna az egész terhet.

De a munka sosem áll meg, még akkor sem, amikor megkezdték az utolsó szünetet az edzőtábor előtt.

“Mindig van min dolgozni.” mondta. “Mindig arra próbálsz koncentrálni, hogy teljes értékű játékos legyél, dolgozol a passzvédekezésen, ügyelsz arra, hogy a futójátékoknál jól lásd a dolgokat, hogy az útvonalaid nagyon élesek és következetesek legyenek. Sosincs olyan időszak, amikor nem dolgozol mindenen. És mindig azon dolgozol, hogy gyorsabb, nagyobb, és erősebb legyél. Utána pedig azon, hogy mentálisan ott legyek, ahol lennem kell, hogy amikor kimegyek, ne hagyjam cserben a csapattársaimat.”

Erre nagyon kevés az esély, amíg ő a pályán van.