Évekkel ezelőtt, még a 90-es években Muhsin „Moose” Muhammad II vásárolt egy dobógépet. Az első NFL-es fizetésének egy tisztességes része ráment, és hosszú időt töltött a Panthers felszerelés menedzserével, Don Tonerrel, hogy eldöntse, melyik a legjobb, de az újonc elhatározta, hogy minden lehetőséget kihasznál, amit csak tud.

„Ez volt az első dolog, amit vettem, amikor ’96-ban draftoltak.” mesélte Muhammad nemrég. „Még mindig megvan az a dobógép. Ez volt az első dolog, amit vettem.”

Öt éve volt Muhammad az NFL-ben, amikor megszületett Muhsin „Moose” Muhammad III. Amint elég idős lett ahhoz, hogy elkapjon egy labdát, ugyanahhoz a dobógéphez lépett, amely segített az apjának abban, hogy beválasztották az All-Pro első csapatába, kétszeres Pro Bowler volt, az NFL legjobbja volt az elkapott yardok (2004), az elkapott touchdownok (2004), az elkapások (2000) tekintetében, és a Carolina Panthers Hall of Honor tagja lehetett, és ez a felszerelés elkezdte tanítani a fiát is.

„Öt-hat éves kora óta dobáltuk neki a labdákat, beírattuk a flag focira és ott voltunk mellette. Az egész folyamat alatt, még amikor már középiskolás volt, a haverjai átjártak hozzá, és a dobógéppel gyakoroltak.” mondta Muhammad II. „Ugyanazzal a dobógéppel, amivel én felnőttem… ő is azzal nőtt fel. És még mindig használja, szinte minden nap.”

Mindennél fontosabb volt azonban, hogy az idősebb generáció egyik legjobbja állt mellette, és mindent megtanult az apjától.

„A játék minden csínját-bínját.” mondta Muhammad III pénteken arról, hogy mit tanult az apjától az évek során. „Tudod, a labda csúcsát nézni, az apró dolgokat, összességében jó csapattársnak kell lenni, és azt tenni, amit tenni kell, hogy eljussak oda, ahova el akarok jutni.”

A munka, a veleszületett atletikusság és a belső ismeretek vezették Muhammad III-t a Myers Park High Schoolból a Texas A&M-hez, ahol négy év alatt 81 elkapással 1163 yardot és 12 touchdownt ért el az Aggiesnél. Pénteken pedig Muhammad III pályára lépett a Carolina Panthers újonc minitáborában, mint draftolatlan szabadügynök.

„Egy pillanat alatt a kör bezárult, az apám 14 évig itt játszott a ligában, én az A&M-ben jártam egyetemre, majd visszajöttem, és a szülővárosomban játszhatok, ahol felnőttem, ez csodálatos.” mondta Muhammad III az első edzése után.

Azon túl, hogy ugyanabban a csapatban játszik, amelyik az apját draftolta, Muhammad III visszatért oda, ahol gyermekkorának nagy részét töltötte. Gyerekként gyakran futott át az öltözőn, amikor meglátogatta az apját. Tizenévesen Cam Newton labdaszedője volt az edzőtáborban, majd a középiskola alatt felszerelés-felelős segédként dolgozott a meccsnapokon.

„Nem idegen számára az épület, és szerintem szürreális lesz a számára, hogy kisétálhat azon a játékoskijárón, és játszhat azon a pályán.” elmélkedett az idősebb Muhammad.

Mégis, van abban némi nyomás, hogy felveszi a Panthers mezét, aminek a hátulján az áll, hogy Muhammad, és kisétál a játékoskijárón. A fiatalabb elkapó tisztában van ezzel, és örömmel áll elébe.

„A nyomás számomra kiváltság.” mondta Muhammad III. „Ezt tanították nekem az egyetemen, a nyomás vagy összetör, vagy gyémánttá formál. Szóval jól érzem magam a csapattársaimmal, és lépésről lépésre haladok. Így maradok higgadt, és ahogy mondtam, csak játszom tovább a játékot, amit szeretek.”

Az apja jól ismeri a nyomást, amit az NFL-ben való szereplés és a liga végigjárása jelent. Részese volt fia pályafutásának minden egyes lépcsőfokának: Drake Maye és Sam Hartman mellett edzősködött vele a középiskolában és a 7-7 elleni gyakorlatokban. Megpróbál majd eljönni az újonc minitábor szombati edzésére, mind korábbi játékos, aki támogat és átadja a bölcsességét, mind pedig apaként, a két oldala, amelyek nem olvadnak egybe, csak egymás mellett léteznek.

„Nyitott vagyok és elérhető, ha kíváncsiak a véleményemre, de nem tervezem, hogy túllépem a szerepemet a csapat támogatójaként, korábbi játékosként, legendaként, és olyasvalakiként, akinek érdeke, hogy ez a program sikeres legyen. Ez az én szerepem.” magyarázta Muhammad II. „Szóval, ha kérnek tőlem valamit, én rendelkezésre állok, és ez így is volt, mióta visszavonultam, és, és ezen semmi sem fog változtatni. Mivel van egy fiam a csapatban, imádkozom a sikeréért, és tudom, hogy ez egy versenyhelyzet, de bízom abban, hogy a csapat a legjobb döntéseket hozza meg a program érdekében, hogy a csapat a lehető legjobb legyen, és a csapat a lehető legjobb legyen. Ebben nem kételkedem.”

Addig is Muhammad III folytatja az útját a Panthersnél, és harcolni fog egy helyért a mély elkapó csoportban. És ha csak egy kis pihenőre van szüksége, hazautazik, ahol a dobógép már várni fogja.

Forrás: panthers.com